1. |
Utcalány
03:40
|
|||
Saját hazádban próféta nem leszel
Idegen földről az irigység kerget el
Lesz ki a múltját félti tőled,
Lesz ki rombolja a jövődet
Csak a jelened él, csak itt és most
De hétfőn már az élet rád egy szürkébb szerepet oszt
Valami ösztön mégis a fénybe kerget,
Ha a deszkákra lépsz, eladod a lelked,
Lesz aki neked adná a földet,
Lesz aki hülyét csinál belőled
Csak a jelened él, csak itt és most
De hétfőn már a szombati sztár csak egy hétköznapi melós
Refrén:
Mert a R’n’R egy mocskos utcalány
Gyönyörű, színtelen szivárvány
Túl sokat ígér, túl keveset ad
Mégis hozzá láncolod magad
Lázas buli után fagyos hajnalok
A füst, a taps, a fény még benned kavarog
Az egyik a falára teszi a képed,
A másik a gázsival lelépett
Döntesz végül, hogy abba hagyod
De szombaton megint a fényben állsz,
s kötelet a nyakadba saját magad rakod
Ref.
|
||||
2. |
Nem érdekel
04:10
|
|||
Az életünk rohan
Kopott, üres közhely ez
Túl sok a csoda
Egyszerű érzelem helyett
Valami mégis tudom
Összeköt veled
De utolsó alkalom,
Hogy ezt elmondom neked
Volt olyan idő,
Hogy csak az ágyban hevertünk
Néztük a plafont
És vadul szerettünk
Valami mégis tudom
Elkopott mint a kő
De hazudni minek,
Hisz bennünk nincs már több erő
Refrén:
Engem már rég nem érdekel,
Baby hol rontottuk el
De olyan őrült éjszakád
Soha nem lesz senkivel
Az életünk rohan
Kopott, üres közhely ez
Túl sok a csoda
Egyszerű érzelem helyett
Valami mégis tudom
Elkopott mint a kő
De hazudni minek,
Hisz bennünk nincs már több erő
Ref.
|
||||
3. |
Vezérlő útjaink
04:58
|
|||
Hol a zöld mezők még őrzik a súlyos léptek nyomát
Hol a szürke sziklák jelzik, a dicső lelkek porát
Hol a fák koronáján megpihen az ég
Ott él ezer éve egy nép
Hol csendet szül a nyomor, és dalt a dicsőség
Hol a keblek mélyén pokol és bolond reménység
Hol az álmok még élnek, mintha angyalok őriznék
Rút emléktől félve ott él ezer éve egy nép
Refrén:
Hát indulj el és keress magadnak új hazát
Ha fájó zajnak hallod a harangok szavát
A szíved mélyén remény, s távol jobb életre vágy
Tudnod kell e földnél szebbet sehol sem találsz
Mond merre vagy szép hazám, hol értjük egymás szavát?
Hol milliónyi ember suttog egyetlen imát
Vezérlő útjainkon eggyé forr e nép
Fénylő hegyeid csúcsán, lépkedünk ezer éve feléd
Ref.
|
||||
4. |
Koppány dala
03:34
|
|||
Hej, hű népem
Széles puszták büszke harcos népe
Most itt az idő, térjetek békére
Csanád! E gyermek itt válaszra vár
A háború zaja tovaszáll
De mit ér a győzelem, vagy a vereség
Ha halott a gyermek, az apa, a feleség
Csanád! E gyermek az égre néz
És gyalázza Istenét
De a fájdalom nem az égből ered
A föld szülte a rémtetteket
Itt e hazában, mi árván hagyatott
Kik élve maradtak, már nem lesznek szabadok
S itt e gyermek, kinek vérében a bosszú lángja ég
Mégis szorítja már apja fegyverét
Mond hát, mi legyen a bosszú?
Pusztulás, vagy testvérháború?
Nem! Nem! Nem! Nem!
Nem! Nem! Nem! Nem!
E nép, mely megmaradt már békéért kiált
Nem kell a bosszú, félre innen Csanád
Félre veletek, magyar vértől áztatott fegyverek
Ebben a hazában többé már nem kelletek
Hű népem!
Hű népem! Széles puszták büszke harcos népe
Veszprémnél drága volt a béke!
Hát elég volt a véres hatalom!
A jövőnk záloga, legyen a nyugalom...
|
||||
5. |
Kivégzés
01:58
|
|||
6. |
Koppány és Boglárka
05:07
|
|||
Koppány, édes férj uram
Harcos nemzeted vezére
E föld Istene fegyvert adott
Dühödt népünk kezébe
Hol a nép haragja dönt,
Ott elnémul az Isten szent szava
Koppány, édes férj uram
A béke csak szívünk reménye
E nép, ha egymás vérét ontja
Az Úr nem fordul feléje
Édes asszonyom!
E nép már békét álmodik
Réka lányunk,
Véled együtt égi áldást remélt
S az áldás megadatott,
hisz nálamból kelvén újra élő vagyok
Koppány, drága férj uram
Lelked az idők vándora lett
S láttad, hogy mit hoz a sors
Míg élsz, mindezt nem feleded
De István királyunk,
S Csanád nevét is ezrek kiáltják
István, Csanád,
S a többi jó vezér
Ajkunkon még egy a szó,
Ereinkben egy a vér
A vér, az ősi vér
Mely magyar fegyver által vétetett
Idegen érdek szentebb mint testvért szeretni
Róma döntött, hitünket el kell feledni
De van még egy esély /Lesz még esély/
Mit az Ősanya angyali hírnöke nyújt felénk
A holtak porából új nemzet ébred
Tiszta lelkük mélyén nem pusztít az érdek
Nem lesz több hábrú, /Nem kell több háború/
A fegyverek hajnala végre bealkonyul
István, Csanád,
S a ketté osztott nép /Ketté osztott nép/
A dühödt lelkük nem érti a béke üzenetét
S Te láttad jó uram, hogy nemzetünknek vesztét okozza
Királyok, vezérek, csak felkent halandók
Saját vérüket ontják majd, hogy megvédjék a trónt
De a nép, az ősi nép /Az ősi nép/
Szívében őrzi az Isten üzenetét
Az idő csak az út pora, hol a nemzet elhalad
A múltból a jövő felé csak emlék marad
A nép, az ősi nép /Az ősi nép/
Követni fogja választott vezérét
A vezér kit a nép akar,
Bölcs lesz e majd? /Bölcs lesz e majd?/
Nem szennyez e honfi vér
Koronát, jogart?
Remény csak egy maradt,
Hogy a királyok, vezérek megértik szavamat
Kezükben a nép sora veszélyes teher
Sok szívben hatalom vágy
Mit a büszkeség nevel
Egy nép, egy haza
Ne tépje szét, /Ne tépje szét/
/A gyűlölet szava/ A gyűlölet szava!
|
||||
7. |
Nessus vére
04:43
|
|||
Kiömlő vér csorog le a földre
Égető hatalom izzik benne
Fejed sose add hűtlenségre
Mert utolér téged Nessus vére
Asszonyod teste most is forró
Rajta leomló puha posztó
De kezében mégis éles kése
Mert utol érte őt is Nessus vére
Refrén:
Haldoklón ölel a vágy, üres a hitvesi ágy
Hűtlenség mocskolta be
Kentaur régen halott, nem látja a dicső napot
De büntet a végzete
Mindent vörösre festett, Nessus vére
Kicsinyes Istenek mosolyognak az égből
Semmit nem tudnak az örök szenvedésről
De eljön a perc, nem jön nap az égre
És mindenkit utol ér Nessus vére
Ref.
|
||||
8. |
||||
5:15, csörög a vekker
A munkába mindjárt indulnom kell
Húzok egyet a takarómon
De hideget érzek! Kilóg a lábom...
Kutyám nyelve az arcom nyaldossa
Feleségem közben a fejemet mossa:
"Miért fekszel ilyen sokáig Péter?
A hetes busszal Te már nem mész el!"
"Dehogynem angyalom!" - szólok neki
Gyorsan felöltözöm, rohanok is ki
Miután beérek az AVRUK gyárba
Csak állok a gépnél a főnökre várva
Főnököm kopasz, pocakos ember,
Aki ordítozni csak a melóssal mer
Én is tűröm már 15 éve
De egész idáig még nem vettem észre,
Hogy szar így az élet elég belőle
Felülnék gyorsan egy repülőre
Úgy érzem innen el kell mennem
Egy távoli szigeten majd elfelejtem
Milyen dolgozni benn a gyárban
A műhely végében nagy kabátban,
Hogy valakinek ebből sok pénze legyen
S eközben engem a fene egyen meg
Oooóó! Fütyülnék az életen!
Refrén (alias fütty)
Végül is sikerült, kijutottam,
Hogy itt lehetek azért megdolgoztam
A 15 évig gyűjtött pénzem
Elment jegyekre, de végre úgy érzem
Megérte minden, boldog lettem
Csak egy hiba volt amit elkövettem
Egy Karib-tengeri mámoros este
A feleségemnek sokkal szebb volt a teste
Mint valójában ahogy addig láttam
És 9 hónappal később arra vártam
A karomban gyerekkel sorban állva
Hogy vegyenek fel a halkonzervgyárba
Oooóó! Fütyülnék az életen!
Ref.
|
Streaming and Download help
If you like Végletek, you may also like:
Bandcamp Daily your guide to the world of Bandcamp